Szerintem nagy baj van. Sokan nem látják a jeleket, vagy nem akarják észrevenni, de az is lehet, hogy csak én vagyok a paranoiás. Vagy csak szimplán nem szerették a földrajzot. Vagy én agyalok feleslegesen.
Mostanában túl sokat reng a föld. Tűzhányók törnek ki. És hol? A törésvonalak mentén. Én a San Francisco-ban élők helyében gazolnék. A St. András törésvonalon csücsülnek, ami két tektonikus lemez találkozásánál fekszik. Nem tudom feltűnt-e az embereknek, vagy csak nekem, hogy Dél-Amerikában és a Csendes-óceánon elég sok rengés van mostanában. Ami azt mutatja, hogy a Csendes-óceáni meg a Nasca lemez elég erősen megindult egymás felé.
És most....most olvasom, hogy gyönyörű naplementék várhatók...fotós lelkem feldobódott rögtön, viszont amikor elolvastam, hogy miért, akkor annyira már nem örültem. Merthogy Izlandon tört ki egy 200 éve szunnyadó vulkán, és annak a füstje-gázai miatt lesznek különleges vörös fényű naplementék. És Izland hol van? Törésvonalon!
"Ismét kitört az Eyjafjallajökull (rövidebb nevén Eyjafjöll) tűzhányó Izland déli részén. A vulkán közel két évszázados szunnyadás után idén március 21-én aktivizálódott. Míg az akkori kitörés kevés füstöt és látványos tűzfüggönyt produkált, addig az április 14-i aktivitás rengeteg vulkáni hamut lövellt a légkörbe. Emiatt jelentős korlátozásokat vezettek be a légi forgalomban, a hamufelhő pedig Magyarországig is elérhet.
A Terra műhold április 15-én, magyar idő szerint délután egy óra után készült felvételén már markánsan kirajzolódik a szerdai kitörés során légkörbe került hamufelhő. Látható, ahogy a felhőknél lényegesen sötétebb, barnás árnyalatú felhő kelet-délkelet felé halad, érintve a Feröer- és a Shetland-szigeteket, majd keletnek fordulva eléri Skandinávia partjait."
(index.hu)
"Az ilyen vulkáni felhők összetett módon befolyásolják az éghajlatot. Egyrészt kondenzációs magvakként működhetnek, segítve a csapadékhullást. Még általánosabb következmény, hogy csökkentik a felszínre jutó napsugárzás mennyiségét, tehát gyengítik a felszín felmelegedését. Érdekes elgondolni, hogy mekkora változást okozhattak a földtörténet nagyobb, a mostaninál nagyságrendekkel energikusabb kitörései, amikor sokszorta több por jutott az atmoszférába. Ha a finom törmelék a heves feláramlás nyomán a felső légkörbe kerül, onnan viszonylag lassan ülepszik ki, ezért hosszú időn keresztül okozhat lehűlést.
Az izlandihoz hasonló, de sokkal nagyobb kitörés történt Észak-Amerikában 1980. május 18-án. Ekkor a Mount St. Helens nevű vulkán egy része robbant fel, amelynek eredményeként a hegy közel 400 métert veszített magasságából. A légkörbe jutott közel 1 köbkilométernyi por pedig 25 kilométeres magasságot ért el, látványos vörös és bíborszínű naplementéket okozva.
Még nagyobb volt a Luzon-szigeten lévő Pinatubo 1991-es kitörése, hatalmas porfelhőt lövellve az atmoszférába. Ekkor közel 10 köbkilométer por jutott a légkörbe, a fentinél is erősebb hatásokat kiváltva. A becslések alapján bolygónk globális átlaghőmérséklete egy időre közel fél fokkal esett emiatt, és a légköri ózonkoncentráció is kimutathatóan csökkent."
Találtam egy nagyon szép képet a kitörésről, amin a sarki fény is látszik, bár szerintem ez biztos, hogy fotóbolt:
Megjegyzések