Szerintem ilyen későn, vagy ilyen korán (opcionálisan) még nem kezdtem el bejegyzést írogatni.
Tegnap-ma voltunk az idei első Spagetti bulinkon, Blokkal természetesen. Szerencsére nem volt teljesen dugig, és a kedvenc asztalunknál még volt is hely, a zenekar mellett. Rögtön felmásztunk a srácok mellé az asztalra, mert már nagyon bennünk volt a bugi. Itt melegítettünk nálam, fél éjfélkor kellemes szalonspicces állapotban másztunk be a sétányra. Dórim most szakított a barátjával, szóval szingli parti volt, csak mi ketten.
Az első, ami feltűnt az asztal tetejéről kedves barátnőmnek, hogy más a billentyűs, pedig már felkészültem a vigyorgásra. Igazából nincs mért vigyorogni, mert tragikomédia, ami már három éve megy. Történ ugyanis, hogy most 3. éve billentyűst újított a Blokk. A srác egyből kiszúrta Dórimat, én meg őt, hogy milyen fasza hangja van. Mi sem kellett több, rögtön küldött egy számot a " szőke lánynak", mit ad isten a kedvenc Oasis számomat, a Wonderwallt.
Dórinak egyébként fel sem tűnt a dolog, mert egy sráccal beszélgetett. Következő nap mutattam meg neki, hogy milyen számot is kapott (volna). Innentől kezdve neki énekelt, szinte mindig, egyszer meg mikor kurva nagy vihar csapott le tök hirtelen, mi meg szarrá áztunk, a Dóri megkapta a törcsijét és utána ott lebzselt körülöttünk, hátha kap egy táncot. Nem kapott. Nincs esélye szegénynek, pedig én hogy össze tenném a kezem, ha egy ilyen tehetséges zenész múzsája lehetnék. Szóval érdekes egy háromszög van, mondjuk én azóta kettejükön röhögök: a Dóri néha ad egy mosolyt, a srác meg tovább epekedik. A történet azóta csak annyit változott, hogy már barátnője van, aki múltkor az asztalunk alá okádott. Szép.
Szóval új billentyűs. Dórim kiszúrta, hogy egy másik pacák van, én meg rákontráztam, hogy az igaz, de nézze csak meg ki van a gitárnál.....Dórim egy vigyorral nyugtázta a dolgot. Kis barátunk barátnője most is ott volt, egy ideig neki énekelt, de szerencsétlen csaj rosszul járt, mikor szívszerelme meglátott minket: rögtön átvette az egyébként mellettünk lévő klaviatúrát. Mondtam Dórimnak, hogy figyeld meg baszki: a Wonderwall jön. Az jött. Imáááádommmm!!!Nekem is énekelje valaki:(( Utána sorba jöttek a kedvenc számaink, Mando Diao-Dance with somebody, Liquido- Narcotic...áh meg egy csomó kedvenc.
Ezek után Dórim leült, én nyomtam tovább. Odajön egy srác tüzet kérni, míg a Dóri kereste, megkérdezte idevalósiak vagyunk-e és hogy mennyire vagányak vagyunk. Ezt a kijelentést nem tudtam hova tenni, így csak egy vigyort kapott, amit biztatásnak vehetett, mert megkérdezte szabad vagyok-e. Nem akartam kis előadást tartani, hogy ez egy relatív dolog, egyrészt mert senki nem szabad teljesen a szó szoros értelmében, ehelyett magamon is meglepődve vágtam rá, hogy nem. A srác kicsit meglepődött és a következő kérdése az volt, hogy hogyhogy? Erre most mit lehet mondani? Én annyit mondtam, hogy "hát így". Sosem voltam a szavak embere, na. No meg egy antidohányostól ne kérj tüzet.
Hazafelé nagyon jót dumcsiztunk, már nagyon rég volt az, hogy mi ketten félsötétben menjünk haza, még hat előtt ilyen nyári bulik alkalmával, de a Blokk után lévő DJ nem volt a toppon zeneügyileg. Mikor ahhoz a kereszteződéshez értünk, ahol el szoktunk válni, odajön egy csákó, hogy hol van a kórház. Annyit mondanék, hogy Palace 20. szülinap, és határozottan a drogos haverjukat vihették be. Mikor már a saját utcámban bandukoltam, elkezd felém futni 3 csaj, hogy milyen messze van a vasútállomás (előttük 5 perccel ment el mellettem a vonatuk). Mondom, hogy futni nem érdemes, mert ez a város egyik vége, a vasútállomás meg a másik vége. Szóval minimum jó tempóban is 3/4 óra. A csajok összeomlottak,én meg dúdolva álltam tovább. Görény vagyok, de sosem szerettem az ilyen miss pinavirágokat. És azokról már eleve megvan a véleményem, akik Palaceba járnak.
Na ennyi voltam, mert lassan 6 óra van. Megyek lefekszem.
Megjegyzések