Hú, de jó volt ez a nap!
Egykor találkoztam a barátnőmmel, volt szobatársammal, Szandrával, beültünk a Marcipánba egy kávéra meg sütire. A süti ratyi szar volt, a kávé viszont nagyon finom mandulás-tejszínhabos. Jót dumáltunk, már régen beszélgettünk. Összefutottam egy másik ismerősömmel, meg egy volt osztálytársunkkal, aki valami miatt velem furán viselkedett. Nem értettem a dolgot, mert múltkor pl a mellettünk lévő asztalon táncoltunk a Spagettiben, én köszöntem, de utána úgy mászott el mellettem, mintha ott sem lettem volna.
Na mindegy, gyorsan túltettem magam rajta, fogtunk magunkat és átmentünk az Art Rock Caféba, ahol most a Szandra barátja a pultos. Kaptunk két potya kólát, közben benyomtuk a Szandra laptopját, hogy megnézzük hogyan lesz a Sziget. A melóhelyéről sajnos nem tud egy egész hetet lógni, de akkor úgy megyünk, hogy péntek-szombat-vasárnap. Pénteken van az én nagy-nagy kedvencem, a 30 seconds to Mars, vasárnap meg az ő nagy-nagy kedvence a Kasabian, meg mindkettőnk egyik kedvence, a Muse. Így az áthidaló nap a szombat, de én már azt is tudom, hogy akkor hova megyünk, mert láttam egy csomó jót. A hely szellemiségéhez viszonyítva elég furán hathatott a boldog tapsikolásom, mert teljesen bezsongtam:))) Több arc valami Star Wars-os játékot nyomott a plazmatévén, vagy legalább is én annak néztem. Szandra barátja tök jó fej, meg volt ott még egy srác, akiről Szandra elmesélte, hogy Amerikában élt 8 éves kora óta, és most két éve költözött haza Mo-ra, angolt tanít és tetovál. Rajta is voltak természetesen tetkók, nekem leginkább az alhasán lévő "magyar" felirat tetszett, jó, ha az emberek büszkék a származásukra. Épp indulóban volt, mint kiderül egy kutyára is vigyázni szokott XD Szandrával végignéztük milyen graffitiket készített az amerikai srác a falakra, bár azokat inkább már freskónak mondanám. Kedvencem az egyik ajtó kereteként festett Darth Vader fej volt. Már máskor is voltam Artban, de sosem figyeltem meg mik vannak odafestve a falakra.
Ezután elkísértem Szandrát melóba, és elmentem könyvesboltba. Megvettem az utolsó Vámpírkrónikák részt, a Vérhozsannát. Már csak ez hiányzott:) Közben felhívtam Dórim, aki kérte, hogyha már úgyis a városban vagyok, akkor menjek már le a Petőfi sétányra hozzá a Castelloba.
Lecaplattam, miközben átvágtam a Jókai parkon elgondolkodtam, hogy milyen kettős oldala van a parknak, mert amíg a hiper-szuper játszótereken nappal a gyerekek csúszdáznak, hintáznak, lovacskáznak meg homokoznak, addig éjjel a fiatalok és kevésbé fiatalok vedelnek ugyan ezen és hintáznak, lovacskáznak, stb., csak éppen masszívan ittasan. Érdekes egy állatkert ez a Siófok én mondom.
A sétányon sokan voltak, alig bírtam a sok múmjatúrszost kerülgetni. Dórit sikerült megijesztenem, mert pont háttal állt nekem. Bemutatott Ferkónak(nagyon magas, derékig érő raszta frizus), meg szintén Dórinak. Kaptam egy jeges vizet, meg három gombóc fagyit, amit nem is kértem, nem is kívántam, ezért csak fél gombócot sikerült legyűrnöm. Sokat beszélni nem tudtunk, mert meló volt, ezért fél órát kb. csak ücsörögtem egyedül. Gondoltam besegítek, de garantáltan leejtettem volna valamit, amilyen a formám. A főnök meg így is folyton a nyomukba van, nem kell, hogy én még eszközhiányt is csináljak nekik:)
Este pedig jött a húgom, alaposan lefárasztott, míg apu az ügyeit intézte. Szedret szedtünk, kukoricát ettünk, körmöt festettünk, játszottunk, szappanbubikat fújtunk, szappanbubikat kergettünk, macskát simogattunk és kergettünk, csikizőset játszottunk, virágot locsoltunk, uborkát válogattunk, kukoricát pucoltunk, ismét szedret szettünk-ettünk, szóval elfáradtam, na.
A kislányok valamilyen furi módon ragaszkodnak hozzám. Lehet, hogy ezt már kifejtettem, de minél jobban próbálom magam távol tartani a gyerekektől, a prücskök annál jobban ragaszkodnak hozzám. Anyámnak kifejtette a kiscsaj, ha most apa elfelejtene érte jönni, akkor majd mellettem alszik éjjel. Puff neki. Apa hála égnek jött érte, én meg a pörgős nap után szépen elpilledtem. Mondjuk még több ilyen napot, mert ilyenkor érzem, hogy élek:)
Egykor találkoztam a barátnőmmel, volt szobatársammal, Szandrával, beültünk a Marcipánba egy kávéra meg sütire. A süti ratyi szar volt, a kávé viszont nagyon finom mandulás-tejszínhabos. Jót dumáltunk, már régen beszélgettünk. Összefutottam egy másik ismerősömmel, meg egy volt osztálytársunkkal, aki valami miatt velem furán viselkedett. Nem értettem a dolgot, mert múltkor pl a mellettünk lévő asztalon táncoltunk a Spagettiben, én köszöntem, de utána úgy mászott el mellettem, mintha ott sem lettem volna.
Na mindegy, gyorsan túltettem magam rajta, fogtunk magunkat és átmentünk az Art Rock Caféba, ahol most a Szandra barátja a pultos. Kaptunk két potya kólát, közben benyomtuk a Szandra laptopját, hogy megnézzük hogyan lesz a Sziget. A melóhelyéről sajnos nem tud egy egész hetet lógni, de akkor úgy megyünk, hogy péntek-szombat-vasárnap. Pénteken van az én nagy-nagy kedvencem, a 30 seconds to Mars, vasárnap meg az ő nagy-nagy kedvence a Kasabian, meg mindkettőnk egyik kedvence, a Muse. Így az áthidaló nap a szombat, de én már azt is tudom, hogy akkor hova megyünk, mert láttam egy csomó jót. A hely szellemiségéhez viszonyítva elég furán hathatott a boldog tapsikolásom, mert teljesen bezsongtam:))) Több arc valami Star Wars-os játékot nyomott a plazmatévén, vagy legalább is én annak néztem. Szandra barátja tök jó fej, meg volt ott még egy srác, akiről Szandra elmesélte, hogy Amerikában élt 8 éves kora óta, és most két éve költözött haza Mo-ra, angolt tanít és tetovál. Rajta is voltak természetesen tetkók, nekem leginkább az alhasán lévő "magyar" felirat tetszett, jó, ha az emberek büszkék a származásukra. Épp indulóban volt, mint kiderül egy kutyára is vigyázni szokott XD Szandrával végignéztük milyen graffitiket készített az amerikai srác a falakra, bár azokat inkább már freskónak mondanám. Kedvencem az egyik ajtó kereteként festett Darth Vader fej volt. Már máskor is voltam Artban, de sosem figyeltem meg mik vannak odafestve a falakra.
Ezután elkísértem Szandrát melóba, és elmentem könyvesboltba. Megvettem az utolsó Vámpírkrónikák részt, a Vérhozsannát. Már csak ez hiányzott:) Közben felhívtam Dórim, aki kérte, hogyha már úgyis a városban vagyok, akkor menjek már le a Petőfi sétányra hozzá a Castelloba.
Lecaplattam, miközben átvágtam a Jókai parkon elgondolkodtam, hogy milyen kettős oldala van a parknak, mert amíg a hiper-szuper játszótereken nappal a gyerekek csúszdáznak, hintáznak, lovacskáznak meg homokoznak, addig éjjel a fiatalok és kevésbé fiatalok vedelnek ugyan ezen és hintáznak, lovacskáznak, stb., csak éppen masszívan ittasan. Érdekes egy állatkert ez a Siófok én mondom.
A sétányon sokan voltak, alig bírtam a sok múmjatúrszost kerülgetni. Dórit sikerült megijesztenem, mert pont háttal állt nekem. Bemutatott Ferkónak(nagyon magas, derékig érő raszta frizus), meg szintén Dórinak. Kaptam egy jeges vizet, meg három gombóc fagyit, amit nem is kértem, nem is kívántam, ezért csak fél gombócot sikerült legyűrnöm. Sokat beszélni nem tudtunk, mert meló volt, ezért fél órát kb. csak ücsörögtem egyedül. Gondoltam besegítek, de garantáltan leejtettem volna valamit, amilyen a formám. A főnök meg így is folyton a nyomukba van, nem kell, hogy én még eszközhiányt is csináljak nekik:)
Este pedig jött a húgom, alaposan lefárasztott, míg apu az ügyeit intézte. Szedret szedtünk, kukoricát ettünk, körmöt festettünk, játszottunk, szappanbubikat fújtunk, szappanbubikat kergettünk, macskát simogattunk és kergettünk, csikizőset játszottunk, virágot locsoltunk, uborkát válogattunk, kukoricát pucoltunk, ismét szedret szettünk-ettünk, szóval elfáradtam, na.
A kislányok valamilyen furi módon ragaszkodnak hozzám. Lehet, hogy ezt már kifejtettem, de minél jobban próbálom magam távol tartani a gyerekektől, a prücskök annál jobban ragaszkodnak hozzám. Anyámnak kifejtette a kiscsaj, ha most apa elfelejtene érte jönni, akkor majd mellettem alszik éjjel. Puff neki. Apa hála égnek jött érte, én meg a pörgős nap után szépen elpilledtem. Mondjuk még több ilyen napot, mert ilyenkor érzem, hogy élek:)
Megjegyzések