Gondolom mindenki ismeri azt, amikor egy alma gyönyörű szép kívülről. Érett, piros, viaszosan fénylik és az ember legszívesebben rögtön beleharapna, mert azt hiszi, hogy belül is minden rendben van, Hogy ez az alma olyan, aminek látszatja magát, és nincs semmi baja.Azonban gyakran azok az almák rohadnak belülről, amiknek a külseje kifogástalan. Közben az alma összes sejtje is érzi, hogy valami nincs rendben. Hogy a magház rohad, és előbb-utóbb az ő halálukat is fogja jelenti. Ugyanakkor nem tudnak mit tenni, mert nem tudnak külön válni a magháztól. Kívülről figyelik, ahogy a rohadt felület terjeszkedik, mindent behálóz és közben üvöltenek a tehetetlenségtől. Azonban minden kicsi sejt tudja, hogy ez rossz....hogy nagyon rossz. Mégsem lázadnak fel a magház ellen. Pedig megtehetnék.
Megjegyzések