Régen volt már gasztro bejegyzés, és tegnap megéheztem délután 3 körül, de semmi kedvem nem volt a hűtőben lapuló cordon bleu féle műízre, így Nigellához fordultam segítségért. Végül megállapodtam a Mozzarella in canozza receptjénél, ami kellően egyszerűnek tűnt és ami a legfontosabb: gyorsnak.
Hozzávalók:
- toastkenyér, Nigella 6 db-ot ír, de én csak 4et készítettem el, mert nagyon masszív a cucc.
- 1 mozzarellagömb, kb. fél centi vastag szeletekre vágva
- 1 pohár zsíros tej
- 3 púpozott evőkanál liszt, bár én sosem méricskélek, szemmértékre kiszórok valamennyit a tányérra
- 1 tojás, sóval, borssal elkeverve
- olívaolaj, nem extraszűz a sütéshez
Na most, itthon nem volt friss toastkenyér, ami kicsit megbonyolította a dolgokat, mert a kicsit szikkadt toast nem úgy operál, mint ahogy kéne. A szélüket le kell vágni, és két szelet közé berakni egy mozzarelladarabkát, és a széleit lenyomkodni, hogy a mozzarella bent is maradjon. És itt kezdődnek a problémák a kicsit szikkadt kenyérrel. Mert a kicsit szikkadt kenyér széleit nem lehet lenyomkodni.
Ezt úgy oldottam meg, hogy a tejbe nyomkodás után nyomkodtam meg a széleit. Ennél a fázisnál viszont gyorsnak kell lenni, mert a tejben gyorsan szétomlik a kenyér. A tej után ezért gyorsan be kell hajítani a cuccot a lisztbe, és jól beleforgatni, majd a liszt után beleforgatni a tojásba.
Az előre felmelegített olajba kell belerakni és aranybarnára sütni mindkét oldalát, közben pedig imádkozni, hogy a sajt nem folyjon ki oldalt. Papírtörlőn le kell kicsit csöpögtetni az olajat, ketté vágni, élvezni a kifolyó mozzarellát és a szánkba tömni. Nyámika :)
Megjegyzések
De ha nincs mozarella, sima trappista sajt is jó? :)