
A történet szerint a kezdetektől dúl a háború emberek és vámpírok között. Az egyház megteremtette a maga kis elit seregét a vámpírok ellen: a papokat. Amikor azonban hosszú és véres harc után a vámpírokat rezervátumokba csukták, a papokra nem volt többet szükség. Kirekesztettek lettek egy olyan városban, amit ők védtek meg. A vársot viszont továbbra is az egyház irányítja teljesen agymosó módon. A pap visszavonultan él, ám egy vámpírhorda elrabolja az unokahúgát (Lily Collins), ő pedig fityiszt mutatva a szenteskedő egyházi tanácsnak megszegi esküjét, és elindul megmenteni a lányt. A mentőhadjáratra elkíséri a vőlegénye, Hicks sheriff is (Cam Gigandet). Eközben az egyházi tanács a pap után küldi a megmaradt papi különítményt is, hogy vadásszák le társukat. A papnő azonban (Maggie Q) úgy dönt, hogy ő inkább segít paptársa egyszemélyes magánhadjáratában. Visszatérnek oda, ahol minden elkezdődött, a Sola Mira kaptárba, ami a legnagyobb az összes közül. Szépen lassan kiderítik, hogy ez nem egy közönséges vámpírhorda, hanem konkrét céljuk van: a Város. Elindulnak hát megakadályozni, hogy a vámpírsereg eljusson oda.
Nem tudnám meghatározni, hogy mi az ami hiányzik a filmből, habár kétség kívül valami hiányzik. A képi világa nekem nagyon bejön, tetszik ez a kicsit steampunk stílusú díszlet, ahogy keveredik a westernfilmek hangulatával. Paul Bettanny meg számomra szinte minden filmet élvezhetővé tesz. Pont.
Ami nem tetszett, hogy erőltették ezt az egyház témát. Habár érdekes elképzelés, hogy mi lett volna, ha a kereszténység még ennél is nagyobb tért hódít, és tényleg ők uralnának mindent, de engem mindig kínosan érint a téma, mert megvan a magam nem túl pozitív véleménye a keresztény egyházról.
A másik, amit nem értek ez a rajzfilmes snitt az elején, amiben elmesélik a vámpírháborúk történetét. Nekem valahogy nem illett oda.
A történet sem az igazi. Nincs benne igazán semmilyen fordulat, alapsztori, hogy elmegyünk megmenteni a lányt, a csavar annyi, hogy kiderül, hogy a csaj a szexi papunk lánya. A snassz történet megvalósítása viszont igazán tetszik. Igen alacsony a rettegés-küszöböm, szóval már egy kicsit durvább thrilleren is tudok félni úgy igazán. Itt volt pár alkalom, amikor konkrétan belelapultam a párnámba, meg egy olyan is, amikor visítottam egy jót (anyu biztos örült ennek hajnali egykor, de mindegy).
Azt hiszem, úgy tudnám megfogalmazni, hogy ez egy olyan akciófilm, aminek ha egy kicsit jobban kidolgozzák a sztoriját és nem csak a villanó késekre meg a csihi-puhira fektették volna a hangsúlyt, akkor kihozhattak volna belőle valami még izgalmasabbat, aminek a folytatására talán még kíváncsi is lett volna közérdemű. Így csupán egy nyiszabálós akció, aminek vámpíros körítése van. A rendező minden honnan nyúlt egy kicsit, de semmi sem eredeti. Minden valamire emlékeztet, szinte érezni a koppintás bűzét.
A színészekkel nem volt bajom. Kivéve a seriffel. Cam Gigandet-et bűn volt ebbe a filmbe belerakni. Nekem inkább zavaró volt, olyan, mint egy szúnyog, ami csak egyfolytában zümmög, de nem lehet lecsapni. Feleslegesen hősködik és keménykedik, ráadásul rohadtul nem csinál semmit. Az Alkonyatban fasza volt. Itt inkább kínos.
Maggie Q igazán helyes volt a búbánatos papnő szerepében, de igazán nem volt semmi extra a játékában.Szép volt, szomorú volt, kemény volt, amikor kellett. Ennyi.
Nézze meg, az, aki hozzám hasonlóan imádja Paul Bettannyt. Nekem ez az ember nem tud rossz filmet adni. De csakis ezért minősítem nézhetőnek.
Megjegyzések