Karácsonyi csokicsodák

Lássuk akkor az idei nagy találmányomat, mégpedig a házi készítésű csokit. Mocskos,macerás,megerőltető egy meló, de megéri. Az első dolog, amit készítettem a marcipánnal töltött datolya volt, csokiba mártva. A következő a fűszeres vörösborban áztatott szilva volt, nem meglepő módon csokiba mártva, és végül (dobpergést kérek) óriás csokibonbon gesztenyemousse-al töltve. Leírva is nyálcsorgató, hát még az ize….

Akkor lássuk külön-külön recepteket, amik mondjuk nem az én agyszüleményeim, de ezt gondosan eltitkoltam az ajándékozásnál :) Sajnos csak az óriás bonbonról találtam meg a képeket, lehet, hogy a többiről kitöröltem :( Ezért ezzel kezdek, a többinél pedig meg tudjátok lesni az eredeti receptnél a képeket.

Nos a gesztenyemouse-os csoda:



Hozzávalók:
20 dkg étcsokoládé (én 65 és 82 %-osat használtam összekeverve, elfogadható áron ezt az Aldiban lehet beszerezni)
25 dkg gesztenyemassza
25 dkg mascarpone sajt

Az eredeti recept szerint kellene vaj is, amit a csokival kellett volna összekeverni, de én ezt kihagytam, mert utálom amikor a csoki össze van pancsolva valamivel. Viszont találtam ugyan olyan formát, mint amit TücsökBogárnál láttam :) A Lidlben csak egy ezres volt.

Az étcsokoládét vízgőz fölött felolvasztjuk. Utánaolvastam a neten, hogy nagyjából 45 fokra kell hevíteni az adag felét, míg meg nem olvad, aztán hozzáadni a másik felét is. Ezt elvileg temperálásnak hívják (csak hogy felvágjak a szakkifejezésekkel), így fényes marad a csoki.
Egy 6 darabos szilikon muffinformát vékonyan kikenünk vele. Fél órára hűvös helyre tesszük. Amikor a csoki megkötött, én átkentem még egy réteggel a forma oldalát, hogy össze ne törjön a burok, amikor kivettük a formából. A gesztenyemasszát összekeverjük a mascarpone sajttal és beletöltjük a formába. A tetejére lezárásnak ismét csoki, én kicsit elméreteztem és sok lett, de ezt mindenki kísérletezze ki maga.
Az íze olyan isteni finom, hogy még anyu, aki nem egy csokiimádó is megnyalta utána az ujját :) A gesztenyemassza isteni egymagában is, de a csokival...nyámi. És persze látványnak sem utolsó.
Az eredeti link alatt találtok arról is képet, milyen belülről, mert nálam nem maradt annyi ideig látható formában, hogy le is tudjam fotózni :)

A második a marcipánnal töltött datolya csokiköntösben:



Hozzávalók:
30 szem aszalt datolya (kimagozva),
15 dkg marcipánmassza,
5 dkg valamilyen mag ( mogyoró, pisztácia, kesu dió őrölve),
1 kupica narancslikőr (én narancslikőr helyett barna rumot tolattam...ha már lúd, legyen kövér :P))
15-20 dkg étcsokoládé,
1 dkg vaj.

A datolyát kimagozzuk, ami elég mocskos meló, meg sziszifuszi is, mert vigyázni kell, hogy ne szakadjon ketté a dati. A marcipánt összegyúrjuk a likőrrel és a maggal, és a datolyamag helyére nyomkodjuk a marcipánmasszát(itt elég bőkezűen mértem a marcipánt, mert azt jobban szeretem, mint a datolyát) . A csokoládét felolvasztjuk és ebbe mártogatjuk a datolyát, majd a tetejét megszórjuk pisztáciával, vagy szeletelt mandulával.
Legközelebb viszont a datolya héját egy kis forró víz segítségével le fogom szedni, mert a meleg csoki miatt kicsit elvált a datolyától, ami nem nagyon szép látvány. A Bonbon mánia oldaláról csórtam a fenti képet, hogy itt is lehessen azért látni, hogy miről is van szó :)

A harmadik recept pedig a vörösborba áztatott szilva bonbon:




Hozzávalók:

1 csg aszalt szilva,
1 csg vaníliás cukor,
kevés őrölt fahéj,
szegfűszeg,
félédes vörösbor,
kandírozott narancs és citromhéj,

a bevonáshoz: 15 dkg jó minőségű étcsokoládé (65 %-os)

Az aszalt szilvát beáztatjuk annyi vörösborba, amennyi ellepi. A vörösborba teszünk vaníliás cukrot, kandírozott narancs és citromhéjat, szegfűszeget, őrölt fahéjat, amit utána fel lehet használni jó kis forralt borban. Másnap (esetemben harmadnap) leszűrjük és jól lecsepegtetjük a szilvákat. A csokoládé felét vízgőz felett felmelegítjük 40-42 fokra,a majd hozzátesszük a maradék csokoládét és addig keverjük, amíg mind elolvad. Ebbe mártjuk bele a szilvákat. Rácsra téve hagyjuk megdermedni, a tetejét meg lehet szórni pisztácia darabkákkal vagy kókuszreszelékkel, habár én ezt a lépést kihagytam, mert a két napi ázás miatt a szilva önmagában is isteni volt. A képet szintén a Bonbon mánia oldaláról csórtam, remélem nem baj.


Megjegyzések