Egyik pillanatban nagyon várom, a másikban már nem. Egyszer úgy vagyok vele, hogy "úristen de jó lesz", a másik pillanatban meg, "bakker, de hát mindenki jobban ismeri másikat, mint én őket összesen". Egyszer már pakolnék össze, másszor meg majd össze szarom magam, annyira továbbadnék a bérletemen. Azzal nyugtatom magam, hogy egy hétig csak elvagyok egyedül is, még ha ki is utálnak a többiek. De most már nincs visszaút. 7 nap a VOLT fesztiválig.
Megjegyzések