Tudjátok miért nem működik a netes társkeresés? Mert elvárásokkal megyünk oda. Régebben azt tartottam, hogy mindig kell az isteni szikra ahhoz, hogy valakit megszeressünk. Mostanában felül kellett írnom néhány, a világ működésével kapcsolatos elképzelésemet. Mert az isteni szikra nem mindig van ott, és gyakran hosszú idő kell ahhoz, hogy megszeressünk valakit.
Van olyan, amikor tényleg csak meglátod és megszereted. De ez 1000-ből, 10 000ből 1, azaz egy. Én hiába találkoztam egy ilyennel...egyébként azt elmondhatná valaki nálam bölcsebb ember, hogy miért ragaszkodom még mindig hozzá. Tudom, hogy milyen ember, tudok a szarságiairól, tudom, hogy élvezi, hogy odavagyok érte (és tesz is róla, hogy ezt kimutassam), és mégsem tudom nem imádni.
De visszatérve: van olyan, akinél nincs szikra. Hülyének néztem azokat, akik azt mondták, hogy lassú víz partot mos. Pedig van ilyen. Nála nem tudnám megmondni, mikor szerettem meg. Mikor kezdtem el másképp nézni rá. Mert volt már egy olyan pillanat, amikor azon kaptam magam, hogy a telt száját nézem beszéd közben. Volt olyan pillanat is, amikor közelebb léptem, mert hozzá akartam érni önkéntelenül is.
Szóval szerintem én ezért csődöltem be a netes dolgokkal. Mert mindent azonnal akartam. És hiába vannak első megérzések valakivel kapcsolatban, mert van olyan, hogy valakit csak a sokadik pillantásra kezdünk el igazán látni.
Viszont ezekkel a munkahelyi dolgokkal meg csak egy gond van, de az kapitális nagy: itt mindenki nős. Basszamegaretkeskurvaélet.
Van olyan, amikor tényleg csak meglátod és megszereted. De ez 1000-ből, 10 000ből 1, azaz egy. Én hiába találkoztam egy ilyennel...egyébként azt elmondhatná valaki nálam bölcsebb ember, hogy miért ragaszkodom még mindig hozzá. Tudom, hogy milyen ember, tudok a szarságiairól, tudom, hogy élvezi, hogy odavagyok érte (és tesz is róla, hogy ezt kimutassam), és mégsem tudom nem imádni.
De visszatérve: van olyan, akinél nincs szikra. Hülyének néztem azokat, akik azt mondták, hogy lassú víz partot mos. Pedig van ilyen. Nála nem tudnám megmondni, mikor szerettem meg. Mikor kezdtem el másképp nézni rá. Mert volt már egy olyan pillanat, amikor azon kaptam magam, hogy a telt száját nézem beszéd közben. Volt olyan pillanat is, amikor közelebb léptem, mert hozzá akartam érni önkéntelenül is.
Szóval szerintem én ezért csődöltem be a netes dolgokkal. Mert mindent azonnal akartam. És hiába vannak első megérzések valakivel kapcsolatban, mert van olyan, hogy valakit csak a sokadik pillantásra kezdünk el igazán látni.
Viszont ezekkel a munkahelyi dolgokkal meg csak egy gond van, de az kapitális nagy: itt mindenki nős. Basszamegaretkeskurvaélet.
Megjegyzések