"Keressetek és találtok."Ez a bibliai idézet visszhangzik Robert Langdon, a Harvard jeles szimbólumkutatója fejében, amikor felébred egy kórházi ágyon, és nem tudja, hol van és hogy került oda. Arra a morbid tárgyra sincs magyarázata, amelyet a holmija közt eldugva találtak.
Langdon az életéért menekül egy őrült hajsza során Firenzén át, egy fiatal orvosnő, Sienna Brooks társaságában. Csak úgy szökhetnek meg ismeretlen üldözőik elől, hogy Langdon beveti ismereteit a történelmi homlokzatok mögött rejlő titkos átjárókról és ősi rejtelmekről.
Egyedül Dante sötét, monumentális remekének, a Pokolnak néhány sora vezérli őket, amelynek segítségével megfejthetik a reneszánsz legünnepeltebb műveinek - szobroknak, festményeknek és épületeknek - mélyén rejlő kódokat, hogy eljussanak egy kirakós játék megoldásához, melynek révén talán elháríthatják a világot fenyegető félelmetes veszélyt...
A történelem egyik leghátborzongatóbb irodalmi klasszikusa, a Pokol ihletésére született, és díszletei között játszódó mű Dan Brown eddigi legellenállhatatlanabb és leggondolatébresztőbb regénye; lélegzetelállító versenyfutás az idővel, amely már az első oldalon rabul ejti az olvasót, és el sem ereszti a befejezésig.
Lebilincselő. Dan Brownnak nem tetszettek annyira azok a könyvei, amiben Langdon szerepel, sokkal jobban szeretem azokat, amik tőle függetlenek. Viszont ez most nagyon telitalálat volt, mégha ezt is kicsit kiszámíthatónak találtam. Viszont érdekes kérdést vet fel: a túlnépesedést. "A pokol legsötétebb bugyraiban azok szenvednek akik erkölcsi válságok idején semlegesek maradtak." Telitalálat ez a mondat. Nem mennék bele a miértekbe, olvassátok el hozzá a könyvet. Az elveszett jelkép után kellemes csalódás volt a regény, nagyon ötletesen hozta össze az író a művészettörténetet egy fanatikus örült ötletével és Dante Isteni színjátékával kombinált szimbólumokkal, jelképekkel.
Egy hibbant tudós az erkölcsi normákat félretéve lépéseket tesz a túlnépesedés ellen....visszavonhatatlanul, megmásíthatatlanul elintézi, hogy az emberek ne szaporodjanak túl. Ezt manapság biológiai terrorizmusnak nevezik, de számomra a terrorizmus szó negatív jelentéssel bír. Viszont a könyv elolvasása után mindenkinek fel kéne tenni a kérdést, hogy ha tehetnénk valamit az ellen, hogy a Föld megmeneküljön tőlünk, bevállalnánk-e az áldozatot? Én igen. És én is megtettem volna, azt, amit a fent említett tudós. Mert másképp nem lehet megállítani azt a betegséget, ami a Földet támadja, és amit úgy hívnak: emberiség.
Megjegyzések