Fejben már sokszor nekikezdtem az évi összefoglalómnak, de mind annyira negatív lett, hogy inkább neki sem álltam leírni.
Végül kicsit összeszedtem magam, és megpróbáltam megtalálni a pozitív dolgokat is.
Amire leginkább büszke lehetek, az az átalakulásom. Ezt már mindenki látja, képekről is, amiket feltöltök. Minusz 16 kiló, amitől megfiatalodtam, és sokkal jobban is érzem magam. Van erő a végtagjaimban és nem lihegek egy kicsit sem, ha nincs lift, és fel kell mászni 6 emeletet.
Csináltam fotódokumentációt...de sok képet annyira szényenlek, hogy inkább megtartom magamnak...pedig ott látsznak igazán a lefogyott 10-20 centik. Ezen a képen kicsit talán érzékelhető a bal és jobb oldalt a különbség. A lényeg, hogy a cél még messze van, és nem is biztos, hogy sikerül elérnem. De azt tudom, hogy már így is túlléptem a komfort-zónámon, ami már megérte, ami viszont plusz, hogy másokat is inspirálok....még ha nem is jutnak el a megvalósításig.
Ami a legjobban fájt ebben az évben....Tomi. Ő tette szenvedéssé ezt az évet, miatta folytattam le a legnagyobb belső küzdelmeket. De most már azt kell mondjam, hogy én nyertem. Nyertem, mert megtanultam, hogy erős vagyok. Hogy túl tudok lépni valakin, akit rajongásig szeretek, ha ez a szeretet már nem a fejlődésem szolgálja. Erős tudtam maradni még akkor is, amikor minden nap azt vártam, hogy odajön és magyarázatot ad. De hát amint írtam is neki: egy gyáva alak, akiben csak csalódni lehet...és én ettől többet érdemlek. Minden egyes alkalommal, amikor elgyengültem, két dolgot idéztem fel magamban: azt, hogy válaszra sem méltatott, és az utolsó alkalmat, amikor beszéltünk. Ahogy faképnél hagyott a látható csalódottságom és fájdalmam ellenére. Ez keményített meg mindig, amikor szomorúnak láttam, vagy amikor láttam a szemében, hogy abban reménykedik én megyek oda. Ó igen, volt ilyen is, de ezt már nem adom meg neki. Már nem hiányzik. Már akkor sem tudná helyrehozni, ha valamilyen csoda folytán megpróbálná.
Ez a két harc keményített. Jobbá tett. De most már elegem van a harcból. Nem küzdök én ezután senkiért. Csak magamért. A fogyást miatta kezdtem el, hogy az orra alá dörgöljem, hogy "látod te puhapöcs, ilyen az, amikor valaki TÉNYLEG AKAR valamit". Elértem...az elégtételt megkaptam a tekintetével. De most már magamért folytatom, mert már nem igazán érdekel mit gondol. A magam fura módján bosszút álltam.
A jó dolgok a szokásos nyári élményekben merültek ki. A katartikus Florence & the Machine koncert az első sorból, a Papa Roach koncert , ahol sikerült vègre a közös kép Jacobyval és ahol megszereztem a falamon pihenő setlistet, amit dedikáltattam.
Tapasztalatok
1. Nehéz elszakadni attól akit annyira önzetlenül szeretünk, hogy már saját magunkat adjuk fel érte.
2. Vannak igazán aljas emberek. Akik elérik, hogy egy darab szarnak érezzed magad, csak azért, mert olyan irigyek, hogy jó, hogy nem zöldülnek be töle.
3. Hallgass a megérzésekre. Segìtenek.
4. Ha lefogysz, hirtelen minden pasinak drágám leszel és elkezdenek pofátlanul udvarolni.....valamint ugyan ezen okokból a vidéki őrsökről a kollègák elvinnének magukkal, és még kávét is kapnál.
5. Van, hogy néha elege van az embernek mindenkiből....főleg a legközelebb állókból. Ilyenkor vonulj el, mert hasadék csak szélesedni tud, összezárulni nem.
6. A körülötted lévő embereket megfigyelve könnyen rájöhetsz, hogy te milyen hibákat akarsz elkerülni. A nehezebb feladat, hogy tényleg el is kerüld, és tanulj a mások hibáiból.
7. Soha nem szabad megbízni másokban....könnyen és gyorsan támadnak hátba az alattomos emberek....főleg, ha irigyek rád. Az irigy embernél nincs veszélyesebb.
8. Fájdalmas dolog, az egónak talán a legfájdalmasabb, ha egy olyasvalakit választanak helyetted, akiről tudod, hogy rosszabb nálad. Igen, ezt el lehet dönteni. Lehet tudni ki hol áll a lélek építésének lépcsőin. És egy hazug, alattomos érdekember határozottan alattam áll.
9. Ha rossz kedved van, azokat kell keresni, akik felvidítanak vagy észhez térítenek....nem azokat, akik veled együtt dagonyáznak a sötét gondolataidban.
10. Jobb összeszorított fogakkal kitartani, mint feladni.
Végül kicsit összeszedtem magam, és megpróbáltam megtalálni a pozitív dolgokat is.
Amire leginkább büszke lehetek, az az átalakulásom. Ezt már mindenki látja, képekről is, amiket feltöltök. Minusz 16 kiló, amitől megfiatalodtam, és sokkal jobban is érzem magam. Van erő a végtagjaimban és nem lihegek egy kicsit sem, ha nincs lift, és fel kell mászni 6 emeletet.
Ami a legjobban fájt ebben az évben....Tomi. Ő tette szenvedéssé ezt az évet, miatta folytattam le a legnagyobb belső küzdelmeket. De most már azt kell mondjam, hogy én nyertem. Nyertem, mert megtanultam, hogy erős vagyok. Hogy túl tudok lépni valakin, akit rajongásig szeretek, ha ez a szeretet már nem a fejlődésem szolgálja. Erős tudtam maradni még akkor is, amikor minden nap azt vártam, hogy odajön és magyarázatot ad. De hát amint írtam is neki: egy gyáva alak, akiben csak csalódni lehet...és én ettől többet érdemlek. Minden egyes alkalommal, amikor elgyengültem, két dolgot idéztem fel magamban: azt, hogy válaszra sem méltatott, és az utolsó alkalmat, amikor beszéltünk. Ahogy faképnél hagyott a látható csalódottságom és fájdalmam ellenére. Ez keményített meg mindig, amikor szomorúnak láttam, vagy amikor láttam a szemében, hogy abban reménykedik én megyek oda. Ó igen, volt ilyen is, de ezt már nem adom meg neki. Már nem hiányzik. Már akkor sem tudná helyrehozni, ha valamilyen csoda folytán megpróbálná.
Ez a két harc keményített. Jobbá tett. De most már elegem van a harcból. Nem küzdök én ezután senkiért. Csak magamért. A fogyást miatta kezdtem el, hogy az orra alá dörgöljem, hogy "látod te puhapöcs, ilyen az, amikor valaki TÉNYLEG AKAR valamit". Elértem...az elégtételt megkaptam a tekintetével. De most már magamért folytatom, mert már nem igazán érdekel mit gondol. A magam fura módján bosszút álltam.
A jó dolgok a szokásos nyári élményekben merültek ki. A katartikus Florence & the Machine koncert az első sorból, a Papa Roach koncert , ahol sikerült vègre a közös kép Jacobyval és ahol megszereztem a falamon pihenő setlistet, amit dedikáltattam.
Tapasztalatok
1. Nehéz elszakadni attól akit annyira önzetlenül szeretünk, hogy már saját magunkat adjuk fel érte.
2. Vannak igazán aljas emberek. Akik elérik, hogy egy darab szarnak érezzed magad, csak azért, mert olyan irigyek, hogy jó, hogy nem zöldülnek be töle.
3. Hallgass a megérzésekre. Segìtenek.
4. Ha lefogysz, hirtelen minden pasinak drágám leszel és elkezdenek pofátlanul udvarolni.....valamint ugyan ezen okokból a vidéki őrsökről a kollègák elvinnének magukkal, és még kávét is kapnál.
5. Van, hogy néha elege van az embernek mindenkiből....főleg a legközelebb állókból. Ilyenkor vonulj el, mert hasadék csak szélesedni tud, összezárulni nem.
6. A körülötted lévő embereket megfigyelve könnyen rájöhetsz, hogy te milyen hibákat akarsz elkerülni. A nehezebb feladat, hogy tényleg el is kerüld, és tanulj a mások hibáiból.
7. Soha nem szabad megbízni másokban....könnyen és gyorsan támadnak hátba az alattomos emberek....főleg, ha irigyek rád. Az irigy embernél nincs veszélyesebb.
8. Fájdalmas dolog, az egónak talán a legfájdalmasabb, ha egy olyasvalakit választanak helyetted, akiről tudod, hogy rosszabb nálad. Igen, ezt el lehet dönteni. Lehet tudni ki hol áll a lélek építésének lépcsőin. És egy hazug, alattomos érdekember határozottan alattam áll.
9. Ha rossz kedved van, azokat kell keresni, akik felvidítanak vagy észhez térítenek....nem azokat, akik veled együtt dagonyáznak a sötét gondolataidban.
10. Jobb összeszorított fogakkal kitartani, mint feladni.
Megjegyzések