"Nem sokan tudjuk, milyen csodák nyílnak meg előttünk fiatalkorunk látomásaiban és meséiben; mert mikor gyermekként figyelünk és álmodunk, akkor csupán félig kialakult gondolataink vannak, amikor pedig felnőttként igyekszünk rájuk visszaemlékezni, az élet mérge már prózaivá tompított bennünket. De néhányunk éjszakánként elvarázsolt dombok és kertek képei között ébred, szökőkutaknál, amelyek énekelnek a napon, mormoló tengerek fölé kiugró arany szikláknál, síkságokon alvó kő és bronz városoknál, ahol a hősök borongó csapata vonul díszesen fölszerszámozott fehér lovakon, sűrű erdő peremén; ekkor tudhatjuk, hogy az elefántcsont kapukon át a csodák világára nézünk vissza, amely valaha a miénk volt, mielőtt bölcsekké és boldogtalanokká lettünk volna."
H.P. Lovecraft - Celephais
Megjegyzések